T�z �v. Ennyi id�re volt sz�ks�g, hogy a vil�g egyik legismertebb sorozat�nak mindegyik r�sze tisztelet�t tegye a v�sznon. Harry Potter t�rt�nete imm�r a mozikban is a v�g�re �rt, t�bb milli� rajong� �r�m�re vagy �ppens�ggel b�nat�ra. El�rkezt�nk teh�t a fin�l�hoz, a nagy bummhoz, mikor is minden betet�zik. Most m�r csak az a k�rd�s, hogy a v�gj�t�k ragyog� f�nysug�rk�nt m�lt� z�r�st hoz-e, vagy ink�bb pisl�kol� gyertyaf�nyk�nt v�sz a s�t�ts�gbe.

 

 A t�rt�net ott veszi fel a fonalat, ahol az el�z� film abbamaradt. H�seink a Kagyl�lakban pr�b�lj�k kital�lni, hogyan tov�bb, mik�zben a dolgok �ll�sa egyre s�t�tebb �s balj�sabb. A h�rom j� bar�tnak m�g jobban �ssze kell tartania, mint eddig, hiszen csak magukra sz�m�thatnak. Voldemort ereje egyre n�, a P�lc�k Ur�nak birtok�ban senki emberfia nem veheti fel vele a versenyt, Harryn �s t�rsain k�v�l kevesen mernek dacolni vele, a F�nix rendje sem k�pes �gy m�k�dni, mint r�gen. A S�t�t Nagy�r kez�ben tartja eg�sz Londont, s aki ellenszeg�l, a legs�lyosabb b�ntet�sre sz�m�that. H�seink, b�r a vesz�ly hatalmas, k�nytelenek sz�vets�get k�tni a megmentett kobolddal, Amp�kkal, aki Griffend�l kardj��rt cser�be elviszi �ket a Gringottsba, ahol minden bizonnyal egy horcrux tal�lhat�, �gy ha c�lba �rnek �s megsemmis�tik Voldemort lelk�nek egy �jabb r�sz�t, nagyon k�zel ker�lnek a legy�z�s�hez. Harry�k azonban nem is sejtik, hogy a var�zsl�k bankj�ba val� bet�r�s�k csak a kezdet, �s hogy hamarosan sor ker�l a v�gs� �sszecsap�sra a j�k �s gonoszak k�z�tt.

 

 A cselekm�nyr�l, annak ellen�re, hogy jelent�sen m�dos�tott�k, elismer�en lehet besz�lni, ami viszont a sorozatot ismerve nem is csoda. Az el�z� r�sz gyenges�geire ments�g lehet, hogy voltak�pp el�k�sz�tette a terepet a m�sodiknak, amiben sokkal t�bb potenci�l, �rdekess�g, kaland s izgalom van. Ez meg is l�tszik a Harry Potter �s a Hal�l erekly�inek m�sodik felvon�s�n, �gy David Yates rendez� ez�ttal sokkal er�sebb �s �g�retesebb alapokra �p�tkezhetett, mint a m�ltkor, amit viszonylag j�l ki is haszn�lt.

 

 A sz�n�szi j�t�kr�l felem�san tudok besz�lni, ugyanis gyakoriak voltak a hull�mvas�tszer� magas-�s m�lypontok. Az olyan �reg r�k�k, mint a fagyos �s parancsol� Perselus Pitont alak�t� Alan Rickman, a tiszteletet parancsol� Minerva McGalagonyk�nt szerepl� Maggie Smith, vagy az Albus Dumbledore-t, az egykori igazgat�t v�szonra viv� Michael Gambon �jfent bizony�tott�k, hogy nemhi�ba vannak jelen a szakm�jukban. B�r t�bb id�t is elt�lthettek volna a filmben, j�t�kuk m�gis meghat�roz� �s kell�en er�s, kiemelked� volt. K�l�n meg kell eml�teni tov�bb� Ralph Fiennest, kinek h�la Voldemort nagy�r igaz�n kegyetlen �s f�lelmetes lett. A f� triumvir�tus a t�z �v alatt �gy n�z ki, val�ban feln�tt a feladathoz, alak�t�sukkal nem volt k�l�n�sebb baj, tov�bb� att�l eltekintve, hogy aligha fogunk k�nnyes szemmel visszaeml�kezni a szerepl�s�kre, k�pesek voltak az �tlag feletti teljes�tm�nyre, ami az�rt elv�rhat� is volt. Daniel Radcliffe kell�en a k�z�ppontban tudott maradni, nem szorult h�tt�rbe a t�bbiekhez k�pest, ami a legt�bb esetben elmondhat� Emma Watsonr�l �s Rupert Grintr�l is, akik ugyancsak j�l teljes�tettek. A mell�kszerepl�k ter�n jelent�sen rosszabb a helyzet, a legt�bbj�k ideges�t�, er�ltetett �s legf�k�pp felejthet� teljes�tm�nnyel aj�nd�kozott meg minket, b�r ink�bb ne tett�k volna. Mivel a legt�bb gyenge jelenet, mint a besz�l�sok �s �res p�rbesz�dek t�l�k sz�rmaznak, ez�rt ezek az elemek csak tet�zt�k, m�g jobban kir�v�v� tett�k �ket a j�k k�z�l.

 

Ha m�r a negat�vumok, itt kell megeml�tenem egy sajn�latos dolgot, mely a film egyik nagy – ha nem a legnagyobb - gyenges�ge. Az ember arra sz�m�tana, hogy ha m�r egyszer utols� r�sz, akkor mindent beleadtak a k�sz�t�k, hogy az elej�t�l a v�g�ig mag�val ragadjon a m�. Azonban sajnos ez nem siker�lt, ugyanis az els� fel�b�l mintha kifelejtett�k volna az egyik legfontosabb elemet: a hangulatot. Tal�n fur�n hangzik ez, mindazon�ltal az els� egy �r�ban hatalmas hi�ny�rzete van az embernek. �l�nk �s n�zz�k a filmet, viszont tessz�k ezt �gy, hogy k�z�mb�sen figyelj�k, ami a v�sznon t�rt�nik. S�tlan, l�lektelen jelenetek k�vetik egym�st, amit m�g a remek�l megkompon�lt l�tv�ny sem k�pes �lettel megt�lteni.

 

 Szerencs�re mikor az esem�nyek kell�en felp�r�gnek, mag�ra tal�l az utols� r�sz, �s v�gre-valah�ra el�ri azt, amit m�r a kezd�sn�l kellett volna. Azonban ez nem jelenti azt, hogy felh�tlen�l �lvezhetj�k a marad�k id�ben a m�vet, �tadva magunkat a sodr� lend�let�nek. A filmben sz�mos, szerencs�re az esetek t�bbs�g�ben kisebb hib�k �s bakl�v�sek vannak, azonban ezek is el�gg� lehangol�ra, n�hol pedig ideges�t�re sikeredtek. Aki l�tta az el�z� r�szeket, az nyilv�n nem csod�lkozik majd azon, hogy �jfent sz�mos elm�snek sz�nt bek�p�ssel tal�lkozunk majd, azonban ezek t�bbs�ge ink�bb k�nos �s oda nem ill�, mintsem hangulatfokoz�. Tov�bb�, b�r a k�sz�t�k az �rott m�t�l val� el�g nagy elt�r�sek miatti sz�mos akad�lyt a legt�bb esetben �gyesen elh�r�tott�k, m�gis maradtak kisebb buktat�k �s logik�tlans�gok, valamint el�gg� er�ltetett r�szek, melyek tov�bbi fanyalg�sra adnak okot. Sz�mos esetben tal�n jobb lett volna, ha maradnak az �r�n� �ltal kital�lt v�ltozatn�l, ugyanis annak ismeret�ben (de ak�r az n�lk�l is, puszt�n a k�vetkeztet�sre �s a logik�ra alapozva) egyesek gyeng�bbnek �s t�lcifr�zottnak, vagy �pp elhanyagoltnak v�lhetik a rendez� �ltal megval�s�tottakat.

 

 B�r sz�mos negat�vum ker�lt most ter�t�kre, maradtak m�g pozit�vumok. A film fel�t�l a lend�let igaz�n sodr�v� �s er�teljess� v�lik, elker�lve ezzel az el�z� r�sz egyik szarvashib�j�t, vagyis az unalmat. K�nnyen belefeledkezhet az ember a v�sznon foly� esem�nyekbe, mik�zben – f�leg az ostromn�l – �sszpontos�t, hogy ne maradjon le semmir�l.

 

 A film egyik vitathatatlan er�ss�ge a l�tv�ny, mely nagyon impoz�nsra �s meggy�z�re sikeredett. H�la a t�m�rdek sz�m�t�g�pes anim�ci�nak, a var�zsvil�g pomp�san elevenedik meg a n�z�k szeme el�tt, f�k�pp a jelent�sebb helysz�nekn�l. Kezdve a Gringottsbeli kalanddal, ahol ellenszenves koboldok, hatalmas m�lys�gek �s komor �regek v�rnak r�nk, a f� attrakci�ig, vagyis a Roxfort ostrom�ig. Az iskola ad helysz�nt a v�gs� k�zdelemnek, ennek megfelel�en a harc �s a puszt�t�s igaz�n var�zslatosra sikeredett. A k�l�nb�z� m�gikus kreat�r�k kell�en �letszer�ek, a l�tv�nyos effektekkel j�r� b�b�jok roppant hat�sosak, a csatat�rr� v�lt, sok helyen darabjaira hull� kast�ly pedig remek alapot ad a j� �s rossz csat�j�nak.

 

 A hanghat�sokkal teljes m�rt�kben el�gedettek lehet�nk, a f�l�nk igazi k�nyeztet�st kap, minden apr� nesz vagy hatalmas robaj p�lda�rt�k�en sz�l. A zene ter�n viszont m�r mer�lnek fel probl�m�k, azon k�v�l, hogy sokszor indokolatlanul h�tt�rbe szorulnak a dallamok, tov�bb�  n�h�ny helyen b�r j�l megkompon�lt, viszont rosszkor alkalmazott al�fest�s sz�lal meg, ami el�gedetlen h�mm�g�sre adhat okot.

 

 Ahogy kedvenc var�zsl�tanoncunk t�rt�nete v�get �rt, �gy fog a kritika is p�r sor m�lva. Elmondhatjuk, hogy a kor�bbi alkot�sokat figyelembe v�ve, k�l�n�s tekintettel a roppant gyeng�re sikeredett hatodik �s ki�br�nd�t� �t�dik r�szre, a Harry Potter �s a Hal�l erekly�i b�r nem a sorozat leger�sebb darabja, �s t�bb sebb�l is v�rzik, z�r�sk�nt m�g megfelel� lett. Akik nem olvast�k a k�nyvet, tal�n m�g t�bbre �rt�kelik majd, mind a heptal�gia rajong�i, viszont sokat - a l�tv�nyon k�v�l - semmik�pp se v�rjunk t�le. Amit m�g hozz� k�ne tenni - azt �g�rt�k, mivel k�t r�szben kompon�lj�k a hetedik k�tetet, minden apr� sz�lat belef�znek. Ez az els� r�szn�l sem siker�lt, de a m�sodikn�l az egyik pillanatban m�g itt, a m�sikban ott, �s az el�zm�nyek k�d�sek...